Zsuzsanna vagyok, és évek óta minden nap frissen főzök a férjemnek, Gábornak, mert ő nem hajlandó megenni semmit, ami nem aznap készült. Hajnalban kelek, este fáradtan rogyok le az asztalhoz, miközben egyre inkább elveszítem önmagam ebben a végtelen körforgásban. Vajon ez még szeretet, vagy már önmagam feladása?