Az első pillanattól kezdve, amikor az unokatestvérem családostul beköltözött hozzám, éreztem, hogy elveszítem az irányítást az életem felett. Hónapokig voltam mások elvárásainak túsza, míg végül választanom kellett: a saját nyugalmam vagy az örökös önfeláldozás. Ez a történet a családi konfliktusokról, a magányról és arról szól, hogyan tanultam meg végre nemet mondani.
Mindig is büszke voltam arra, hogy vendégszerető vagyok, de az utóbbi időben a hívatlan látogatók próbára tették a türelmemet. Egyre gyakrabban toppantak be váratlanul a szomszédok, rokonok, barátok, és én egyre nehezebben viseltem, hogy sosem volt nyugtom. Végül elhatároztam, hogy változtatok ezen, még ha ezzel konfliktusokat is vállalok.
Életem legnehezebb döntését kellett meghoznom, amikor ki kellett tennem a lányomat és a vejét a saját lakásomból. Azt hittem, a család összetartása mindenek felett áll, de vendégszeretetemmel csak saját magamat áldoztam fel. Most egyedül maradtam, és azon gondolkodom, hol rontottam el, és meddig tart egy anya szeretete.
