A nevem Zsuzsa, és sosem gondoltam volna, hogy egyszer a saját nappalim közepén fogok állni, remegő hangon kiabálva a bátyámra, hogy hagyja el a házamat. Ez a történet arról szól, hogyan válhatnak a legközelebbi családtagok idegenné, és milyen nehéz kiállni magunkért, amikor mindenki minket tart hibásnak. Az én tapasztalatom egy kiáltás a magyar otthonok csendjébe, ahol a családi határok gyakran elmosódnak a „család” nevében.