Ott álltam a hálószoba ajtajában, a kezem remegett, miközben Dóra a karjában tartotta az egyik ikerfiunkat. A másik kisfiú békésen aludt a régi bölcsőben, amit még anyámtól örököltünk. A szívem zakatolt, amikor végre kimondtam: – Dóra… miért? Miért nem mondtad el nekem?