A nevem Erzsébet, és negyven év házasság után úgy döntöttem, elhagyom mindazt, amit a férjemmel együtt felépítettünk. Ez a döntés nem született meg könnyen, de a fáradtság és az igazságtalanság érzése már elviselhetetlenné vált. Ez a történet arról szól, hogyan találtam meg az erőt, hogy végre magamat válasszam, még akkor is, ha a környezetem elítélt, és a saját lányom sem értett meg.
Hatvanadik születésnapomon a férjem nem ajándékot, hanem válókeresetet adott át. A világom egy pillanat alatt összeomlott, és kénytelen voltam szembenézni mindazzal, amit elvesztettem – és mindazzal, amit még remélhetek. Ez a történet arról szól, hogyan lehet a legnagyobb veszteségből is új életet teremteni, miközben a család, a barátok és a múlt árnyai mind-mind próbára tesznek.
Egy viharos veszekedés után döntöttem el, hogy elhagyom a férjemet, Bélát. A lányom, Anna, nem értette, miért bontom fel a családot ennyi év után, de végül kénytelen voltam elmondani neki, hogy már évtizedek óta csak árnyéka vagyok önmagamnak. Ez a történet arról szól, hogyan találtam meg újra önmagam, és hogyan változott meg a kapcsolatom a lányommal is.
