Egy esős, szürke délutánon szembesültem azzal, hogy az időm, amit másokra áldozok, nem mindig térül meg. A családom és barátaim közötti konfliktusok, a ki nem mondott szavak és a fájdalmas felismerések mind hozzájárultak ahhoz, hogy megtanuljam: néha el kell engedni azt, aki nem becsüli meg az idődet. Ez a történet az önmagamhoz vezető útról, a megbocsátásról és a továbblépésről szól.