Gyerekkorom óta vágytam a tengerhez, de az élet mindig közbeszólt. Egyedül maradtam, családi tragédiák és önbizalomhiány között vergődve, miközben minden hónapban félretettem egy kicsit a nagy utazásra. Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg újra hinni magamban, és hogy a boldogság néha egészen máshol vár, mint ahol keressük.
Egy viharos éjszakán apám becsapta maga mögött az ajtót, és ezzel örökre megváltoztatta az életünket. Felnőttként, saját gyermekemmel, azt hittem, a szüleim mindent túléltek már együtt – de anyám ultimátuma mindent felborított. Most, hogy apa nincs velünk, újra kell értelmeznem, mit jelent családnak lenni.
Ez az én történetem a fiam, Márk elvesztéséről. Egy pillanat alatt fordult fel az életünk, amikor Márk eltűnt, és később a közeli tóban találták meg. A fájdalom, a bűntudat és a családi csend közepette próbálom megtalálni a tragédia értelmét, miközben a környezetünk sem tudja, hogyan közeledjen hozzánk.
Hatévesen elveszíteni a kishúgomat, Annát, olyan fájdalom volt, amit szavakkal nehéz leírni. Minden nap együtt játszottunk, vigyáztam rá, és azt hittem, mindig ott leszek mellette. Az utolsó búcsú, amikor a kis koporsóját vittem, örökre megváltoztatta az életemet és a családomét is.
