Egy idős nagymama vagyok, aki minden évben kétszer pénzt küld az unokáinak. A lányok mindig hálásak, de a legidősebb fiú, Gergő, soha nem jelentkezik. A történetem a családi szeretet, elvárások és generációs szakadék fájdalmas valóságáról szól.
A történetben nagymamaként szembesülök azzal, hogy unokám, Lili, szenved a zongoraórákon, de a lányom, Katalin, ezt nem hajlandó észrevenni. Kétségbeesetten próbálom megértetni Katalinnal, hogy Lili boldogsága fontosabb, mint az anyai álmok. A családi konfliktus közepette rá kell jönnöm, meddig mehetek el a szeretet és az igazság nevében.
Gyerekkorom óta apám elvárásai határozták meg az életemet, miközben anyám hiánya és a családunk széthullása örök kérdéseket hagyott bennem. A történetem arról szól, hogyan próbáltam megfelelni apám elképzeléseinek, miközben saját magamat kerestem. Vajon lehet-e szabadon élni, ha valaki más álmát kell megvalósítanod?
A férjem, Gábor, egyre gyakrabban veti a szememre, hogy nem főzök olyan változatosan, mint Zsuzsa, a barátja, András felesége. Bár elismerem Zsuzsa tehetségét, nálunk egészen mások a körülmények és a prioritások. A mindennapok feszültségei, az anyagi gondok és a családi elvárások között próbálom megtalálni önmagam – de vajon elég vagyok így is?
Egy esős, feszültséggel teli reggelen végleg betelt nálam a pohár: megálltam az autóval, és felszólítottam az anyósomat és apósomat, hogy hívják inkább azt a tökéletes nőt, akit mindig példaként emlegetnek. A történetemben elmesélem, hogyan próbáltam beilleszkedni egy idősebb, elvárásokkal teli családba, és hogyan vezetett mindez egy drámai szakításhoz a családi békével. Vajon lehet-e valaha elég jó valaki, ha a múlt árnyai mindig ott lebegnek felette?
Egy vasárnap reggel, amikor a menye megkéri, hogy ne menjen át ebédre, Erzsébet élete darabokra hullik. A családi összetartozás, amit mindig is szentnek hitt, hirtelen kérdőjeleződik meg. A történet az anyós és a fiatal család közötti feszültségekről, elvárásokról és az elengedés fájdalmáról szól.
