Egy esős éjszakán, amikor már azt hittem, hogy minden elveszett, négy kislány jelent meg az életemben. Az utolsó napjaimat készültem leélni, de ők mindent megváltoztattak. Amit a kórházban tettek, arra senki sem számított – én magam sem.
Gyermekkoromban mindenem megvolt: szerető család, meleg otthon, boldog pillanatok. Aztán apám elhagyott minket, anyám meghalt, és egy rideg állami otthonban találtam magam, ahonnan csak a mostohaanyám mentett ki. Az őszinte szeretet és elfogadás keresése végigkísérte az életem, miközben próbáltam megtalálni önmagam egy széthullott világban.
Egy kórházi ágyon feküdtem, amikor az orvosok lemondtak rólam, mert senkim sem volt, aki vállalná a felelősséget. Már majdnem feladtam, amikor egy idős takarítónő, Ilonka néni, belépett az életembe, és mindent megváltoztatott. Az ő bátorsága és szeretete nemcsak az életemet mentette meg, hanem a kórházi dolgozók szívét is megérintette.
